Hisszük, hogy a Biblia Isten kijelentése az embernek. A Biblia Istentől ihletett és így valóban Istenszava. Mivel Isten szava, hibátlan és teljes mértékben megbízható. Hisszük azt, hogy Istenmegőrizte az Igéjét a századok folyamán, hogy manapság is mondhatjuk, hogy Isten Igéje van akezünkben. Hisszük, hogy a Jelenések könyvével lezárta ezt a különleges kijelentését. Hisszük, hogy a Biblia 66 könyvében megtalálunk mindent, ami szükséges az üdvösséghez és a keresztyén élethez. Nem keresünk és nem is fogadunk el új kijelentéseket. (2Tim 3.16-17; 1Pét 1.20-21; Máté 24.35; Máté 5.18; 1Pét 1.23-25; Jel 22.18-21; 1Kor 13.8)
Hisszük, hogy az Atya a szentháromság egyik tagja. Hisszük, hogy Isten, egy és csakis egy, élő és igaz, végtelen, intelligens Lélek, a menny és a föld alkotója és legfőbb törvényhozója. Szentségében kimondhatatlanul dicsőséges és méltó minden tiszteletre, bizalomra és szeretetre.Az Istenség egységében három személy van: az Atya, a Fiú és a Szentlélek, egyenlő minden isteni tökéletességben és különböző, de egymással harmonizáló szolgálatokat hajtanak végre amegváltás nagy munkájában. (5Móz 4.35; Ézs.44.6-8; Máté 28.19; 2Kor. 13.13)
Hisszük, hogy annak ellenére, hogy Isten nálunk sokkal nagyobb és magasabb, mégis közel áll hozzánk. Kijelenti Magát az embernek. Akarja – sőt örül – ha kiáltunk Hozzá. Mennyei Atyánkként mutatkozik be, akit meg lehet ismernünk, akivel személyes kapcsolatban lehetünk. (ApCsel. 17.27; Máté 6.9; Róma 8.15)
Hiszünk Mózes első könyvének teremtésről szóló leírásában, azaz hisszük, hogy a mindenhatóIsten hat, szó szerinti nap alatt teremtette meg az eget, a földet és minden földi élőlényt. Az embert a maga képmására és hasonlatosságára teremtette és élő lélekké tette, így különbözik az ember minden más teremtménytől. A teremtésben látjuk legtisztábban Isten uralkodásra való jogát, mert mint Teremtőnk, joga van a tiszteletünkre és engedelmességünkre. Ezért elutasítjuk az evolúciós elméletet és minden más emberi próbálkozást, ami megfosztaná Istent attól adicsőségtől és tisztelettől, amire egyedül Ő méltó. (1Móz. 1.1; 1.26-27; 2.7; 2Móz 20.11)
Hisszük, hogy Jézus Krisztus a szentháromság egyik tagja és így valóságos Isten. Ahogy a Nicosiaihitvallásban is olvassuk: Jézus Krisztus „világosság a világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől. Született és nem teremtetett, az Atyával egylényegű, és általa lett minden.” (Ján. 1.1;Zsid. 1.1-3; Kol. 1.15-19)
Hisszük, hogy Jézus szűztől született, hogy így még sohasem született ember asszonytól és hogy nem is fog. Bűntelen életet élt és önként vállalta a kereszthalált az ember megváltásáért.Eltemették, de harmadnapon föltámadt a halálból. Fölment a mennybe és leült az Atya jobbjára,mint a tökéletes főpapunk, aki közbenjár értünk. Onnan visszatér majd nagy hatalomban ésuralkodásának sohasem lesz vége. (Ézs. 7.14; Máté 1.18-21; 2Kor. 5.21; 1Kor 15.3-4; ApCsel. 1.9; Zsid.10.12; Zsid.7.25; 1Tim. 2.15; ApCsel.1.11; Jel.11.15)
Hiszünk a Szentlélekben, aki szintén a szentháromság tagja. Hisszük, hogy személy és nem csakszellemi erő. A Szentlélek együttműködik az Atyával és a Fiúval Isten megváltó munkájában.Szolgálatai a következők: megfékezni a gonoszt a világban az isteni rendelés szerint; meggyőzni a hitetleneket bűnösségükről és a megtérésre vezetni őket; megújítani a megtérőket és lakozástvenni bennük; tanítani, vezetni, vigasztalni, megerősíteni és betölteni a hívőket. Hisszük, hogy aSzentlélek teljességének a jele nem a nyelveken szólás (vagy bármi más lelki élmény) hanem aSzentlélek gyümölcseinek a látható jelenléte, amelyek a következők: szeretet, öröm, békesség,béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség. (Ef.4.30; 2Thess.2.7; Ján16.8-11; Ján.3.6; Róma8.9; Jn.14.26; Róma 8.14; Ef.5.18; 1Kor.13.8; Gal.5.22-23)
Az ember bűnössége:
Hisszük, hogy Isten az embert a maga képére és hasonlatosságára teremtette, de az ember vétkezett és ezzel nem csak fizikai, hanem lelki halált is vont magára.Hisszük továbbá, hogy minden ember bűnös természettel születik, és bűnös gondolatában,beszédében és cselekedetében. Hisszük, hogy az ember önmagától semmit sem tehet a saját üdvösségéért. (1Móz. 1-3; Róma 5.12; Ef.2.1-6)
A megváltás:
Hisszük, hogy Jézus Krisztus azért jött el, hogy az embereket megváltsa. Bűntelen életet élt,így tökéletes volt az áldozata. A megváltás csúcspontja a keresztre feszítése volt, amikorMagára vállalta a bűneinket és meghalt helyettünk. Ez az áldozat teljes mértékben elégséges volt, nem kell és nem is lehet megismételni. Krisztus mindazoknak, akik a hit által elfogadjákáldozatát, megváltja bűneikből, bűnbocsánatot nyernek és osztályrészt a megváltottakközött. Hisszük, hogy a megigazulás csak a személyes hit által nyerhető el nem pedig vallási szertartások vagy jó cselekedetek által. (Luk 19.10; Ján 6.37-39; Róma 5.6-9; Zsid. 10.11-12; Zsid. 9.24-28; 1Pét 1.18-19; Róma 10.9-10; Fil 3.9; Róma 4.1-5; Ef. 2.8-9)
A megtérés és újjászületés:
Hisszük, hogy az újjászületés Isten munkája. Megszólítja, elhívja, Magához vonja az embereket a Lelke által. Felkelti bennük a vágyakozást; kinyitja lelki szemeit, hogy lássák ésmegértsék az evangéliumot; újonnan szüli őket a Lelke által. De Isten szuverén elhívása nemmenti fel az embert a felelőssége alól. Az embernek hallgatnia kell Isten hívó szavára, el kellhinnie az evangéliumot, el kell fordulnia a saját útjától és meg kell térnie Istenhez. (Ján 6.37- 39; Ján 17.6-12; Ján 6.37,44; 2Kor 4.4-6; 1Kor. 2.13-15; Ján 3.6; 1Pét 1.3; 2Thess. 1.8; Luk 13.3-5)
Üdvbiztonság:
Hisszük, hogy Isten úgy őrzi meg gyermekeit, hogy közülük egy sem veszik el. Megszólítja,útbaigazítja, megfenyíti, de soha el nem hagyja azt, akit egyszer Magához fogadott. Fia, Jézus Krisztus közbenjár értük, hogy el ne fogyatkozzék a hitük. Az igaz hívő ember mindvégig kitart és elnyeri az örök életet, mert Isten Lelke megtartja őt. Ha valaki véglegesen elhagyja Istenútját, ezzel kinyilvánítja azt, hogy soha nem is tartozott Hozzá. (Ján 10.27-29; 1Pét 1.5; Zsid. 7.25; Zsid. 3.6; Jel. 2.10; Jud. 1.24-25; 1Ján 2.19)
A Feltámadás és az örök élet:
Hisszük, hogy a fizikai halállal nem ér véget az életünk, hanem van élet a halál után. Akik Krisztusban meghalnak egy szempillantás alatt Isten jelenlétébe kerülnek. Bár a testüket a földön eltemetjük, a lelkük már a mennyben van. Akik Krisztus nélkül halnak meg, egy szempillantás alatt a pokolba kerülnek. A testük a földön marad, de a lelkük szenvedni fog apokolban Isten jelenlététől elválasztva. (Zsid. 9.25; Luk 16.19-31)
Hiszünk a test feltámadásában. Hisszük, hogy eljön a feltámadás napja, amikor a test és lélek újból egyesül, és minden embernek oda kell állnia Isten trónja elé. Az igazak az örök életremennek, a gonoszak pedig az örök szenvedésre, a tűznek tavába. (1Kor 15; 1Thess 4.13-18; Máté 25.31-46; Jel. 20.11-14)
Hisszük, hogy az újszövetségi gyülekezet azoknak az újjászületett és bemerített hívőknek a közössége, akik Jézus Krisztust megváltójuknak elfogadják, és az ő Igéje szerint élnek. (1Kor.12.13; ApCsel.2.41)
Valljuk, hogy az újszövetségi gyülekezet nyilvánvaló ismertetőjegyei: a tiszta igehirdetés, a bemerítés és az úrvacsora Ige szerinti alkalmazása, az imádkozás és a dicsőítés, az önkéntesadakozás, az egymás és a körülöttünk élők segítése és a gyülekezeti fegyelem. (ApCsel.2.41-47; Zsid. 13.16; Gal. 6.1)
Hisszük, hogy van egy szent és egyetemes egyház, ennek feje Jézus Krisztus, és tagjai a különféle látható egyházak tagjai közül mindazok, akik a Bárány vérében megmosattak és a Szentlélek által újjászülettek. (Zsid.12.18-23; Jel. 7.9-14)
Hisszük, hogy gyülekezetünk az egyetemes egyháznak, Krisztus testének élő része.
Hisszük, hogy a bemerítést az Úr Jézus Krisztus rendelte el. A bemerítés az újjászületés jelképe, aMegváltóba vetett hit szeretetből és engedelmességből fakadó gyümölcse, Krisztussal és az ő testével, a hívők közösségével való egyesülésünk szimbóluma. (Máté 28.19; Kol 2.11-12; ApCsel 22.16; 1Kor 12.13)
Bemerítésben csak az részesülhet, akinek életében láthatók a megtérés gyümölcsei; aki az ÚrJézus Krisztusba vetett hitről vallást tett, és bemerítését önként kérte. Jézus Krisztus rendelése és az apostolok példája nyomán a bemerítendőt az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében teljesen a vízbe merítjük. (ApCsel 10.47-48; ApCsel 8.36-38; Máté 28.19)
A bemerítéssel az újjászületett ember ünnepélyesen vallást tesz arról, hogy bűnös életével szakítva, magát mindenestől átadja Jézus Krisztusnak. (Róma 6.1-11)
Hisszük, hogy az úrvacsorát Jézus Krisztus rendelte el, hogy azzal rendszeresen élve, hálaadássalemlékezzünk végtelen szeretetére, és cselekvő módon hirdessük halálát, amíg visszatér. (1Kor11.23-26; Luk 22.19-20; ApCsel 2.42,46)
Az Úr Jézus halálának emlékjegyeiben, a kovásztalan kenyérben és a szőlőtő termése azokrészesülhetnek, akik újjászülettek, hitük megvallásakor bemerítkeztek, Istennel és embertársaikkal rendezett közösségben élnek. (ApCsel. 2.41-42; 1Kor 10.1-4; Máté 5.23-24; 1Kor 10.24-21; 1Kor 11.27-29)
Az úrvacsora jegyei – a kovásztalan kenyér és a szőlőtő termése -, Krisztus megtört testének és kiontott vérének a jelképei. Ha ezeket hittel, a Megváltóra emlékezve vesszük magunkhoz, a Szentlélek által lélekben egyesülünk Urunkkal, mert a külső cselekmény során megújul bennünk abizonyosság: Immanuel! Velünk az Isten. (Márk 14.25, Máté 26.26-28; 1Kor 10.16)
Az úrvacsorában, Krisztussal való közösségünkkel egyidejűleg megmutatkozik és megújultestvéreinkkel való közösségünk is. (1Kor 10.17)
Hisszük, hogy a házasságot Isten szerezte. Isten terve az, hogy a házasságban egy férfi és egy nőegész életre szóló szövetségbe lépjen, amit csak a halál bonthat fel. Hisszük, hogy a Biblia a homoszexualitást elítéli, így a melegházasságot nem ismerjük el. Hisszük, hogy Isten gyűlöli a válást, de kegyelmét megmutatja az elvált emberek felé. Gyülekezetünk célja megerősíteni aházasságokat és segítséget nyújtani a krízisbe került házasságoknak, de e mellett szeretnénk Isten szeretetét közvetíteni az elvált és a homoszexuális emberek felé is. Tudjuk, hogy sokszor a gyülekezet lesz az új családjuk, és egyben a gyógyulás és helyreállítás helye. (1Mózes 2,18-25; Máté 19,1-9; Róma 1,22-28; 1Kor. 7,1-16)
Hisszük, hogy a gyermekek Isten ajándékai. Isten akarata, hogy a hívő házasok vállaljanak gyermekeket, és szeretetben és istenfélelemben neveljék őket. Hiszünk az önkéntesen vállalt keresztségben, ezért nem kereszteljük meg csecsemő gyermekeinket, hanem úgy neveljük őket,és úgy imádkozunk értük, hogy egyszer majd önkéntes döntést hozzanak Krisztus mellett.Gyülekezetünk célja támogatni a szülőket a gyermeknevelésben, és a gyermekfoglalkozások által megerősíteni azt a bibliai nevelést, amit otthonaikban kapnak. (Zsolt. 127-128; 1Mózes 1,27-28; Eféz. 6,1-4; 2Tim. 3,14-17)